Mikor szükséges pótolni a sérült fogat?

Hiába ügyel az ember a szájüreg és a fogak egészségére, néha előfordul ugyanis olyan baleset, ami kárt tehet a fogsorban. Emellett a genetikai is erősen befolyásolja azt, kinek és mikor van szüksége fogpótlásra. Moshatjuk a fogunkat, használhatunk fogselymet, kerülhetjük a káros anyagok fogyasztását, sokszor ezek a dolgok nem jelentenek túl sokat.

Ebben a cikkben eláruljuk, hogy mikor van szükség fogpótlásra.

Hogyan sérülhetnek a fogak?

Amikor egy fogban kisebb károk keletkeznek, akkor azokat néha elegendő csak javítani. Ilyenkor könnyen orvosolható a probléma, viszont nagyobb sérülés esetén, esetleg elhalás, gyulladás során más eljárást kell alkalmazni. Attól függően, hogy milyen jellegű a sérülés, mennyire érinti a fogakat, a szakember javaslatot tesz, hogy milyen opcióink vannak a helyreállításra.

Néha elég egy rossz lépés, egy kisebb baleset, a fog egyetlen pillanat alatt eltörhet vagy megrepedhet. Ez olyan kárt okoz, amit valamilyen módon helyre kell hozni. A kemény tárgyak okozta traumák szintén sérülést okozhatnak mind a fogakban, mind a szájüregben. Súlyosabb esetben a baleset során kilökődhet a helyéről, esetleg törést okozva az állkapocsban.

Más esetben a kár fogászati probléma következményében is bekövetkezhet. A fogszuvasodás sokszor olyan méreteket ölt, amit már nem lehet másképpen orvosolni, mint fogpótlással. De nincsen jó hatással a fogakra az éjszakai fogcsikorgatás sem, hiszen az ebből adódó súrlódás kárt okoz a fogzománcban. Bármi okozza a sérülést, érdemes a lehető legkorábban felkeresni egy szakembert, hiszen sokáig halogatva a kezelést, akár további fogászati problémákkal is szembe találhatjuk magunkat.

Hogyan történik a fogpótlás?

Egy eltört, kiesett, hiányos fog többféleképpen pótolható. Az egyik talán leggyakoribb módszer a fogászati híd alkalmazása. Ezek ugyanis hasonló módon rögzülnek a szájba, mint a koronák. Egy híd tulajdonképpen egy pár fogászati koronának felel meg, amit a pótfogak kötnek össze.

Sokszor azonban a fogászati implantátumok jelentik a megoldást. Ezek voltaképpen olyan csavarok, amiket az orvos az állkapocsba ültet be, majd ezekre teszi rá a pótfogakat. Mivel így a csontozathoz köti őket, így majdnem olyan stabil és ugyanúgy működik, mint egy igazi fog.

Ennek a technikának az a nagy előnye, hogy elkerülhető vele a csontritkulás, amit az állkapocsból hiányzó fogak idéznek elő az idő múlásával. Másik érv a fogimplantátum mellett, hogy ehhez nincsen szükség az ép fogak csiszolására. Ezzel szemben a fogkorona vagy a foghíd esetén ezt meg kell tenni, így a folyamat során azokban is kár keletkezhet.

Mikor elég csak javítani a sérült fogakat?

Akadnak azonban olyan esetek, apróbb kopások vagy lepattanások, amikor nem muszáj az egész fogat cserélni vagy pótolni. Ilyenkor több lehetőség van annak javítására, de csak akkor, ha maga a fog szerkezete épségben van és elég erős ahhoz, hogy még évekig használni lehessen.

Ha tehát az adott fog stabilan a helyén van, a nagy része pedig továbbra is használható, akkor egy erős rögzítőanyaggal szinte minden apró törés és repedés megjavítható. Az anyag a páciens fogainak színéhez van igazítva, csak akkor viszik fel a sérült felületre, ha sikerül megtalálni a megfelelő árnyalatot.

Ezt követően a szakember a rögzítőanyagot úgy formálja és alakítja, hogy az illeszkedjen a sérült foghoz. A speciális lámpa pedig segíti, hogy az anyag megszilárduljon. Végül pedig tovább lehet azt formálni, hogy se harapás, se beszéd közben ne zavarja a pácienst.