Ezt tehetjük az állkapocs fájdalom ellen

Az állkapocs- és rágóízület fájdalom jóval többeket érint, mint azt elsőre gondolnánk. A legtöbb esetben egyszerű izomfeszültségről van szó, de előfordulhatnak komolyabb ízületi elváltozások is. A tünetek általában tompák vagy élesek, amelyek lehetnek állandóak vagy visszatérőek. Gyakran sugároznak ki a fül, a nyak vagy az arc irányába is. A hatékony kezelés kulcsa mindenképpen az okok pontos feltárása, valamint a testre szabott megoldás alkalmazása.

Mi okozhatja az állkapocs fájdalmát?

Az egyik leggyakoribb kiváltó ok az állkapocsízület diszfunkciója. Ez lehet ízületi kopás, gyulladás, ízületi korong elmozdulás, valamint túlterhelés egyaránt. Utóbbi gyakori a fogcsikorgatás során, amikor valaki éjszaka annyira feszült, hogy folyamatosan összeérintve “csiszolja” a fogait. A rágóízület a test egyik leggyakrabban használt ízületei közé tartozik, így a fent említett problémák hamar súlyossá válhatnak, ha nem kezeljük időben és megfelelően az adott gondot.

De nem ez az egyetlen ok, hiszen az állkapocs és a fogazat szorosan kapcsolódik egymáshoz, ezáltal egy foggyulladás, egy foghúzás utáni szövődmény, egy rosszul illeszkedő pótlás mind előidézhet állkapocs- vagy rágóízület fájdalmat. Hasonló történik akkor is, ha baktériumos eredetű állcsontgyulladás alakul ki, ami szintén okozhat kisugárzó fájdalmat ezen a területen.

Ha pedig stresszhatás ér bennünket, rossz a testtartásunk, esetleg egyoldalúan rágunk, akkor ezek a dolgok szintén vezethetnek izomfeszüléshez a rágóizomban. Ez ráadásul sok esetben egy ördögi körként működik, hiszen a feszültség fájdalmat okoz, ami még több izomfeszüléshez vezet.

Milyen tünetekre érdemes figyelni az állkapocs kapcsán?

Amikor panaszokról van szó, akkor van néhány tünet, amit érdemes figyelembe venni, és azonnal orvost keresni. Ilyen a fájdalom rágáskor vagy nyitás és csukás közben, különösen a fül előtti területen. A másik hasonló jel a folyamatos kattogás, recsegés az állkapocs mozgatása esetén. De ide sorolhatjuk a nehezített szájnyitást vagy a korlátozott állkapocs mozgást is. Az is tünetnek számít, ha kisugárzó fájdalmat érzünk a fülbe, a nyakba, az arcba vagy akár a fejbe. Végül pedig: izomfeszülésnél, amelyet gyakran a stresszt okoz.

Fontos azonban tudni, hogy bár a rendellenességek, mint a kattogás, viszonylag gyakoriak, csak egy részük jár komolyabb tünetekkel, nem minden esetben van szükség kezelésre sem.

Amennyiben tehát a fájdalom több napig is eltart, fokozódik, esetleg olyan kísérő tünetek jelentkeznek, mint a tartós szájzár, a sugárzó fájdalom, láz vagy duzzanat, akkor érdemes azonnal szakembert keresni. A fogorvos vagy szájsebész célzottan vizsgálja meg az ízületet és az izmok működését, és segíthet abban, hogy személyre szabott kezelést kapjunk.

Milyen kezelési lehetőségeink vannak?

A megoldás többrétű lehet, nem csak egy lehetőségünk van kezeltetni a problémát. Előfordulhat, hogy elegendő valamilyen otthoni, konzervatív módszer is. Fontos, hogy mindenképpen csökkentsük az állkapocs terhelését, kerüljük a kemény, rágós ételeket, a rágógumi használatát, valamint a fogcsikorgatást. Nem árt néha meleg vagy hideg borogatást használni: izomfeszülésre a meleg, gyulladásra a hideg lesz a megoldás.

Fontos továbbá, hogy a stressz csökkentése és a testtartás javítása is hatással lehet a tünetek enyhítésére. Az ergonomikus ülés, a nyak- és vállizom nyújtása, a relaxációs technikák mind segítséget nyújthatnak. De az is segíthet, ha célzott gyakorlatokat használunk a rágóizmok tornája gyanánt, természetesen kizárólag a fájdalommentes tartományban.

Sajnos azonban sokszor ez sem elég, így orvosi beavatkozásra van szükség. A fogászaton például előfordulhat, hogy olyan dologra derítenek fényt, ami nem megoldható egy kis gyógyszerrel. Például a fogtályog, a foghúzás utáni szövődmények kezelése, a bölcsességfog eltávolítása, hiszen ezek mind kiválhatják a fájdalmat, amikor az otthoni módszerek már mit sem érnek.

Enyhébb megoldás, de sokszor például egy nem-szteroid gyulladáscsökkentő is segíthet a rágóízület gyulladásának kezelésében. De az éjszakai harapásemelő sín, valamint a fizioterápia is a lehetséges kezelési módok között van. Előbbi főleg fogcsikorgatás ellen hasznos, míg utóbbi izomerősítő gyakorlatokat jelent, amelyek jelentősen javíthatják a funkciót és csökkenthetik a fájdalmat.

Súlyos, visszatérő esetekben viszont felmerülhet a száj- és állcsontsebészeti beavatkozás lehetősége – ha a konzervatív kezelések semmilyen módon nem hoztak eredmény.

Mit tehetünk a megelőzés érdekében?

Szerencsére van néhány olyan tünet, betegség, ami az állkapcsot érinti, és megelőzhető lenne. De, hogy mi a megoldás a prevencióra? A legfontosabb, hogy ügyeljünk a testtartásra, hiszen a gyakori ülőmunka során a fej előrehelyezése, a tartás beesése fokozza az állkapocs terhelését. Kerüljük továbbá a hosszú távú, egyoldali rágást, valamint a kemény ételek sem segítenek abban, hogy elkerüljük az állkapocs fájdalmát.

De az is fontos, hogy rájöjjünk: a stressz sem tesz jót. Az izomfeszültséget okozó pszichés tényezők, mind az állandó feszültség, az alváshiány, a fogcsikorgatás, mind hozzájárulnak a tünetek megjelenéséhez. Ha viszont sikerül észlelni például a kattogást, a fájdalmat, a nehéz nyitást, és még időben cselekszünk, akkor a korai lépésekkel megelőzhetjük a komolyabb szövődményeket, a beavatkozás szükségességét.

Végül, de nem utolsó sorban: a rendszeres nyak- és vállnyújtó gyakorlatok beiktatása az irodai munka végzése során, sokat segíthet, ha csökkenteni szeretnénk az állkapocs rágóízületének terhelését.

A fájdalom tehát sokrétű lehet, legyen szó rendellenességről, fogászati problémáról vagy éppen életmódbeli okokról. A jó hír viszont az, hogy sokszor már otthoni kezeléssel is egyszerűen javíthatunk a helyzeten. Ha ez nem segít, akkor célzott kezelésre van szükség, mint a gyógyszer, a tanácsadás, a fizioterápia, néhány esetben fogászati műtét. A szakemberek minden esetben személyre szabott megoldást keresnek, ami az adott probléma esetén hatékony enyhülést nyújt a fájdalom kapcsán.