Az elhalt fog okai, tünetei és kezelése: ez történik a szájban

Gyakori probléma, hogy valamilyen sérülés hatására a fogbél elhal. Ez azt jelenti, hogy a fogbél élő, tápanyagokat és ideig kapcsolatokat biztosító szövetei elpusztulnak, tehát az adott fog nem él tovább. Ez a folyamat nem mindig jár együtt fájdalommal, ezáltal sokszor csak akkor derül ki, amikor már komolyabb károsodás alakult ki. A fog belsejében található pulpa felel a fog épségéért, egészségéért. Idegek és erek rendszeréről van szó, amely táplálja a fogat és az érzékelésért is felel. Amikor ez a terület elhal, akkor a fog elveszíti a kapcsolatát a szervezettel, ezáltal nem képes önmagát regenerálni.

Az elhalt fog kialakulásának leggyakoribb okai

Az egyik fő probléma a kezeletlen fogszuvasodás. Amikor a fogzománc és a dentin rétegét a baktériumok savas anyagcseretermékei folyamatosan bontják, a szuvasodás eléri a fogbél területét. A baktériumok bejutnak a pulpába és gyulladást okoznak, amit ha nem kezelnek időben, akkor elpusztítja a szöveteket.

A másik eshetőség a trauma, ütés vagy sérülés hatására elhalt fog. Az erős fizikai sérülés, legyen az elesés vagy egy sportbaleset, közvetlenül károsíthatja a fogat. Ilyenkor a vérellátás megszakadhat, ami a pulpa elhalásához vezethet még akkor is, ha külsőleg szinte semmi sem látszik. Fő ok lehet még a folyamatos irritáció, az invazív fogászati beavatkozások vagy akár a fogszuvasodás okozta gyulladás, amely előbb vagy utóbb krónikussá válhat. Amennyiben a gyulladás visszafordíthatatlan, a pulpa elhal, és a fog vitalitása megszűnik.

Végül pedig előfordulhat az is, hogy a koronák vagy más, indirekt helyreállítási munkák után is kialakulhat pulpanecrózis, például ha a fogat nagy mértékű csiszolásnak vetik alá vagy ideiglenes anyagok irritálják a pulpaszövetet. Ezekben az esetekben az elhalás esélye nagyjából 5-6 százalék.

Hogyan ismerhető fel az elhalt fog?

Sokan úgy vannak vele, hogy amikor egy fog már nem fáj, akkor az elhalt, de ez nem feltétlenül igaz, hiszen van, hogy mélyebbről jön a probléma. Az elhalt fog tünetei éppen ezért változatosak lehetnek. A hirtelen fájdalomcsökkenés mély szuvasodás vagy hosszabb ideig tartó fogfájást követően, jelezheti azt, hogy a pulpa teljesen elhalt. A másik ilyen jel lehet az elszíneződés, hiszen a fog, amely már nem él, idővel szürkés vagy sötétebb árnyalatúvá válik, főleg a frontfogak esetében.

Probléma lehet még az érzéketlenség hidegre vagy melegre. Amikor a fog már nem reagál megfelelően a hőingerekre, akkor ott bizony már nem él az ideg, muszáj kezelésnek alávetni. Végül pedig a nyomásérzékenység, a rágás közbeni kellemetlenség. Egy ideig még előfordulhat, hogy fáj, de a hosszan tartó nehézség már arra utal, hogy valami nem stimmel a fogbélben. Fontos megjegyezni, hogy minimum röntgenvizsgálatra van szükség ahhoz, hogy megállapítsák a fog állapotát.

Mit történik a szájüregben, ha nem kezelik?

Az elhalt fog önmagában nem szokott csak úgy meggyógyulni. A pulpa elhalása ráadásul fertőzésekhez, apikális gyulladásokhoz, cisztához, néhány esetben tályog kialakulásához vezethet, amelyek a környező csontokat és szöveteket is károsíthatják. Egy krónikus elhalt fog fokozhatja a gócbetegségek kockázatát is, amely más szervekre, problémákra is hatással lehet, mint a szív- és érrendszer vagy éppen az ízületi gyulladások.

Milyen kezelési lehetőségeink vannak elhalt fog esetén?

Az első lehetőség a gyökérkezelés, amelynek célja, hogy eltávolítsák a fertőzött, elhalt szöveteket a fog belsejéből, aminek hatására megszüntetik a fertőzést, majd steril módon kitisztítják és lezárják a csatornákat. Ez a legelterjedtebb és legtöbb esetben legsikeresebb módja annak, hogy a fogat megmentsék. A gyökérkezelt fogat végül koronával is ellátják, ha szükséges, hiszen a fog szerkezete az élő fogakhoz képest jóval gyengébb. Előfordulhat azonban, hogy nem ez lesz az első lépés. Amennyiben a fertőzés kiterjedt a környező szövetekre, akkor kizárólag az antibiotikumos terápia segíthet a gyulladás csökkentésében és a bakteriális fertőzés kezelésében. Önmagában viszont nem oldja meg az elhalást, utána akkor is gyökérkezelésre, eltávolításra vagy pótlásra van szükség.

Apropó fogeltávolítás. Amennyiben a fog menthetetlen, túl komoly törést vagy súlyos fertőzést szenvedett, akkor az eltávolítás lehet az egyetlen eshetőség. Ebben az esetben a foghiányt implantátummal, hídpótlással vagy más fogpótlással érdemes helyreállítani. Ez biztosítja az esztétikát, valamint megmenti a környező fogakat a befelé dőléstől, a túlterheléstől.

Mit tehetünk az elhalt fog megelőzése érdekében?

A legjobb stratégia az elhalt fog megelőzésére, hogy rendszeresen eljárunk fogászati ellenőrzésre, hiszen így időben észlelhetőek a szuvasodás jelei. A másik tényező, hogy fogmosással és fogselyem használatával alapos szájhigiéniát tartunk fenn. Ez segíthet megőrizni a szájüreg egészségét. De az is fontos, hogy szuvasodás gyanúja merül fel, akkor a problémát minél előbb megoldjuk, mielőtt a gyulladás mélyebbre hatolna.

Aki pedig gyakran sportol, annak mindenképpen érdemes megóvnia a fejét, az arcát. A fogvédő és a fejvédő használata ütés esetén sokat segíthet, hiszen így elkerülhetőek a nagyobb sérülések.

Az elhalt fog rendszeres ellenőrzése

Még a sikeres gyökérkezelést követően is elengedhetetlen a rendszeres fogorvosi ellenőrzés. A kutatások is azt mutatják, hogy a gyökérkezelt fogaknál, főleg a többcsatornás fogak esetében, kisebb eséllyel, de előfordulhat újrafertőződés vagy gyökércsúcsi elváltozás. Az időszakos röntgenvizsgálat és a kontroll azonban segíthet időben felismerni az esetleges problémákat, így megelőzhető a fog elvesztése vagy a környezeti csont károsodása.

Az elhalt fog egy súlyosabb fogászati probléma, amely nem jön helyre magától, és ha nem kezelik, akkor komolyabb szájüregi szövődményekhez is vezethet. A fogbél elhalásának több oka is lehet. Ilyen a gyulladás, a szuvasodás, a trauma vagy éppen a restaurációs beavatkozás. Fontos, hogy már a legelső gyanús tünet esetén felkeressünk egy szakembert, mert a korai kezelés sokkal egyszerűbb, gyorsabb, sikeresebb, és persze olcsóbb is.