Arcüreggyulladás: fogászati eredetű panaszok

Az arcüreggyulladás egy igen kellemetlen panasz, aminek több változata van. Létezik krónikus és akut, amikkel kapcsolatban érdemes tudni, hogy mi a különbség a kettő között. De vajon mikor állhatnak a megbetegedés mögött fogászati okok. Hogyan enyhíthetjük a tüneteket? És persze a fő kérdés: vajon mi vár ránk az orvosnál? Ebben a cikkben ezekre a kérdésekre adjuk meg a választ.

Az arcüreggyulladás leggyakoribb okai

Az orrmellék üregek igen szoros kapcsolatban állnak az orrjáratokkal. Ide tartozik a homloküreg, a rostaüreg rendszer, valamint az iköböl, és persze cikkünk tárgya, az arcüreg is. Utóbbi a középső és az alsó orrkagylók között található az orrüregben. A légüregek nyálkát termelnek azért, hogy nedvesen tartsák az orrunk belső részét. A nyálka emellett védelmet nyújt a por, az allergének, valamint a szennyező anyagok ellen is. Az arcüreggyulladás akkor lép fel ezen a területen, ha a nyálka felgyülemlik, aminek hatására az orrmelléküregek begyulladhatnak.

Az arcüreggyulladás gyakran jár a rinitisszel, vagyis az orrnyálkahártya gyulladásával. Másik gyakori probléma az üregbe benyúló kis vagy nagyőrlő fogak gyökereinek gyulladása, ez tartja ugyanis fent a panaszokat. Ez azonban egy egyoldali folyamat, a kétoldali már inkább fül orr gégészeti eset.

Mi okozhatja a betegséget?

Az okok különbözőek lehetnek, általában azonban a nyálka a ludas, amely megreked az arcüregben. Ez lehetőséget ad a baktériumok számára, hogy elszaporodjanak. A leggyakoribb ok a vírus, de nem ritka az sem, ha bakteriális fertőzés miatt alakul ki arcüreggyulladás. További kiváltó ok lehet az allergia, az asztma, illetve a levegőben fellelhető szennyező anyagok, vegyi anyagok vagy más nyálkahártyát irritáló anyagok. Végül pedig, ami talán a legritkább, az a gombás fertőzés vagy a penészgomba, néha ezek is kiválthatják ezt a panaszt.

Milyen típusai vannak, és milyen tünetekkel jár?

Az arcüreggyulladásnak több különféle típusát megkülönböztethetjük egymástól. Az akut változata csupán átmeneti jellegű, és főleg nátha, esetleg szezonális allergia esetén fordul elő. A tünetek nagyjából egy héten belül elmúlnak, ritkább esetben 4 hétig is fennállhatnak. Más azonban a krónikus arcüreggyulladás, amiről akkor beszélhetünk, ha a tünetek több mint 12 hétig tartanak, vagy akkor, ha egy éven belül legalább háromszor előfordulnak. A közepesen súlyos vagy súlyos asztmások nagy része sajnos krónikus gyulladásban szenved. A gyógyulás pedig ebből fakadóan az arcüreggyulladás típusától függ.

A tünetek attól függően változnak, hogy a betegség milyen fázisban jár, mennyi ideje áll fent, illetve persze attól is, hogy mennyire súlyos. A leggyakoribb tünetek közé tartozik a nyomásérzet, a fájdalom az arcüregben, az érzékenység és duzzanat a szem, az orr, valamint a homlok és az arc körül. Gyakran jelentkezik bedugult orr, orrfolyás, csökkent szaglás, ízérzékelés, köhögés, láz, illetve rossz lehelet, fáradtság és persze a fogfájás.

Amennyiben krónikus gyulladásról van szó és a tünetek 12 hétig vagy annál tovább fennállnak, akkor gennyes, elszíneződött orrváladékkal és fájdalmas nyomásérzettel számolhatunk.

Hogyan kezelhetjük az arcüreggyulladást?

A legtöbb esetben a betegséget vírusfertőzés okozza. Ezt általában egyszerű gyógyszerekkel vagy otthoni gyógymódokkal enyhíthetjük. A kezelés esetében azonban fontos, hogy eltávolítsuk a felgyülemlett váladékot, amihez használhatunk orrmosót, hiszen ezzel hatékonyan elkerülhetjük az arcüreg felszúrását. Fontos továbbá a pihenés, az alvás, a meleg borogatás használata, végül pedig véletlenül se feledkezzünk meg a megfelelő mennyiségű folyadékról sem. Bár az orrsprayk segíthetnek, hosszabb távon azonban mellékhatásokkal számolhatunk. Maximum pár napig alkalmazzuk őket, ezzel elkerülhetjük a hozzászokást.

Gyógyszeres kezelés

Amennyiben a tünetek nem akarnak javulni, akkor nagy a valószínűsége, hogy a panaszokat bakteriális fertőzés okozza. Ezzel pedig orvoshoz kell fordulni, hiszen nagy eséllyel antibiotikumos kezelésre lehet szükség. A krónikus arcüreggyulladás kezelése esetén azonban nem mindig nyújtanak megfelelő segítséget, hiszen a betegséget nem közvetlenül a baktériumok okozzák. Ebben az esetben általában valamilyen pollen, poratka vagy egyéb allergén áll a probléma hátterében.

Tényleg segíthet az inhalálás?

Az inhalálás több légúti betegségen, ezáltal az arcüreggyulladáson is segíthet. Ehhez nincs más dolgunk, mint vizet forralni, majd óvatosan a gőz fölé hajolni. Ügyeljünk arra, hogy kellő távolságban legyünk a gőztől, hiszen a túl forró gőzt nem túl jó beszippantani, jó eséllyel égető érzéssel járhat. Másik lehetőség a kamillás gőzölés, ami azért népszerű, mert gyulladáscsökkentő hatású lehet. Ilyen továbbá a teafaolaj, az eukaliptusz, valamint a borsmenta is, amelyek serkenthetik a szervezet öngyógyító folyamatait.

Milyen szövődményekkel jár, ha nem kezeltetjük?

Bár az arcüreggyulladás esetében nem nagyon kell tartani attól, hogy komoly szövődmények alakulnak ki miatta, vannak esetek, amikor súlyos komplikációk léphetnek fel. Ilyen lehet az agyhártyagyulladás, a csontvelőgyulladás, valamint a látáscsökkenés és a vakság. Éppen ezért nem hanyagolhatjuk el a kezelést, muszáj orvoshoz fordulni.

Fog eredetű arcüreggyulladás

Ahogy említettük, nem csak légúti betegségek okozhatják a gyulladást, hanem fogászati fertőzések is. Mivel az arcüreg igen közel esik a fogakhoz, így ez néhány esetben lehetőséget arra, hogy a fertőzés tovább tudjon terjedni. A szuvasodott vagy elhalt idegszövetű fogak fertőzése könnyedén okozhat panaszokat, de ritka esetekben foghúzás vagy implantáció okozza a tüneteket.

A fogászati eredetű arcüreggyulladás esetében gyakran van szükség hosszabb ideig tartó antibakteriális kezelésre. Nem ritka a gyökérkezelés, a fogtályog eltávolítása, valamint az érintett fog kihúzása is. A legújabb vizsgálatok szerint a krónikus bakteriális arcüreggyulladások közel fele fogászati eredetű lehet. Éppen ezért nem hanyagolhatjuk el a kezelés megkezdését.