Fogászati híd vagy foggyökér-beültetés módszere

Amikor elveszítünk egy fogat, akkor azonnal arra gondolunk, hogyan fogjuk tudni azt pótolni. A hiányzó fog helye egy ideig bárki számára elviselhető különösebb kellemetlenség nélkül, főleg ha hátul, kevésbé látható helyen van. Hosszú távon azonban a foghiány megváltoztathatja a rágás terhelését, a környező fogak helyzetét, valamint akár még az állkapocs állapotára is hatással lehet. A hiány melletti fogak idővel elmozdulnak, bedőlnek, ezért sem érdemes évekig húzni a pótlásukat.

A legtöbb esetben két megoldás kerülhet szóba. Az egyik a hagyományos fogászati híd, a másik pedig az implantátumra készülő korona. Bár mindegyikkel vissza lehet állítani a rágást és a fogsor kinézetét, nem ugyanúgy működnek.

Mi a fogászati híd?

A hagyományos fogászati híd tulajdonképpen egy rögzített fogpótlás, amely a hiányt pótolja. Ha például valakinek hiányzik egy foga, akkor ennél a megoldásnál a mellette lévő két fog lesz a híd pillére, a középső rész pedig a hiányzó fogat pótolja. Ehhez a kezeléshez azonban a pillérfogakat is elő kell készíteni, vagyis a híd számára megfelelő formára kell csiszolni.

Ez önmagában nem probléma, sokszor még logikusabb is, mint bármilyen más módszer. Ha a hiány melletti fogak amúgy is tömöttek vagy sérültek, többször kezelték őket, akkor a korona jellegű borítás már a meglévő fogászati probléma megoldása is lehet. A híd főleg akkor jöhet szóba, ha a pillérfogak jelentősen sérültek, vagy ha valami miatt nem lehetséges az implantáció.

A híd elkészítése azonban nem megy egyik napról a másikra – bár tény, hogy gyorsabban elkészül, mint az implantáció végleges formája. Általában több lépésre van szükség ahhoz, hogy megkapjuk a kész hidat. Először a fogorvos megvizsgálja a fogakat és a harapást, szükség esetén röntgent készít, majd lecsiszolja a pilléreket. Ezt követően jöhet a lenyomat vagy a digitális szkennelés, ami alapján a fogtechnikus elkészíti a kész hidat, amit ha kényelmesnek találunk, akkor a helyére rögzítenek.

Fontos azonban, hogy ezt követően a pillérfogakra még jobban odafigyeljünk, hiszen ezek fogják viselni a pótlás terhelését.

Mikor jöhet szóba az implantátum?

Ez a fajta pótlás már teljesen máshogy működik. Ilyenkor nem a hiány melletti fogak tartják a pótlást, hanem egy mesterséges foggyökeret helyeznek az állcsontba. Erre később egy felépítmény, majd a látható fogpótlás, általában korona kerül.

Az implantátum azonban önmagában nem egy műfog. Itt három részről beszélhetünk: van a csontba kerülő műgyökér, a rögzített felépítmény, majd a korona. A megoldás fő előnye, hogy egyetlen hiányzó fog esetén nem kell csiszolni a szomszédos fogakat, amelyek ha épek, akkor így csak feleslegesen sérülnének. A hiányzó fog saját pillért kap, így a pótlás a szomszédos fogakat sem fogja pluszban terhelni, mint a híd esetében.

De ez nem egyenlő azzal, hogy az implantátum egyszerűbb vagy gyorsabb. Sőt, mivel itt műtéti beavatkozásról van szó, amihez megfelelő csontra és egészséges szájüregi környezetre van szükség, így ez egy hosszabb folyamat lehet.

Mi kell a sikeres implantációhoz?

Az implantátum beültetése előtt részletes vizsgálatra van szükség. A kezelés kiállításához egy háromdimenziós CBCT-felvételre van szükség, hiszen itt már nem csak azt kell látni, hogy hol van foghiány, hanem azt is, hogy az állcsont milyen vastagságú és magasságú. Emellett az sem mindegy, hogy milyen anatómiát látnak a tervezett implantátum környezetében.

A tervezés után jöhet a műgyökér beültetése, majd a gyógyulási és csontosodási időszak következik. A szakértők azonban gyakran figyelmeztetnek arra, hogy az implantáció időtartam nagyban függ attól, hogy milyen a csont állapota. Ha ugyanis nincsen megfelelő csont, akkor pótlásra lehet szükség, ami hónapokkal meghosszabbíthatja a kezelést. A fogpótlás pedig csak akkor készülhet el, ha a szakember megfelelőnek látja a gyógyulás folyamatát.

Aki tehát implantátum mellett dönt, annak számolnia kell azzal, hogy ez nem lesz meg néhány héten belül, mint például a hagyományos híd. Cserébe azonban az eredmény olyan lesz, amely nem terheli a szomszédos fogakat.

A fogak állapota is sokat számít

Amikor valaki a két módszer közül választ, akkor nem lehet azt mondani, hogy egyik jobb a másiknál. A fogak állapota legalább annyira fontos, mint maga a hiány. Ha ugyanis a két oldalon található fogak egészségesek, akkor sokak számára vonzóbb az implantátum, hiszen így nincs szükség csiszolásra. Ha viszont a két pillérfog amúgy is sérült, tömés van bennük, esetleg koronára van szükségük, akkor a híd lehet a praktikusabb megoldás.

De nem mehetünk el szó nélkül, hogy mennyire fontos a foghiány helye. Sokan csak a többi fogat nézik, hogy azokban ne essen kár. Egyetlen hátsó fog pótlásánál viszont más szempontokat kell mérlegelni, mint egy több egymás mellett hiányzó fog esetén. Sorvégi hiánynál ugyanis szinte csak az implantátum nyújthat segítséget, hiszen nincs mellette semmi, amire építeni lehetne.

Mennyire tartósak a fogpótlások?

Egy fogpótlás élettartama sok tényezőtől függ. Számít többek között a szájhigiénia, az íny és a csont állapota, valamint a harapás, a dohányzás, a pótlás kialakítása, valamint az is, hogy mennyire rendszeresek a kontrollok. Igen, híd és implantátum esetén is szükség van az ellenőrzésre.

A megfelelően ápolt fogászati híd akár 15-20 évig is megmaradhat, de ez mint látszik, sok mindentől függ. De az implantátum sem tart örökké. A kezelés nem ér véget a korona felhelyezésével. Nagyon fontos, hogy tisztán tartsuk a környékét, rendszeresen megnézessük a helyzetét. Aki nem ápolja megfelelően, annál az implantátum körüli szövetek is megbetegedhetnek.

Ne csak az ár alapján hozzunk döntést

Vannak azok a páciensek, akik csak azt nézik, mennyibe kerül a végleges megoldás. A foghíd általában kisebb sebészeti beavatkozással jár, és sok esetben gyorsabban megvan. Az implantáció viszont több lépésből állhat, és közben is kiderülhet, hogy a csontpótlás tovább húzza az amúgy sem gyors kezelést.

Ha azonban csak az árat nézzük, akkor nem biztos, hogy a jó döntés születik meg. Figyelembe kell venni azt is, hogy milyen állapotban vannak a szomszédos fogak, milyen további beavatkozásokra lehet szükség, esetleg melyikkel járunk jobban hosszú távon. Amikor már amúgy is sérültek a szomszédos fogak, akkor azokat idővel úgyis kezeltetni kellene, így viszont két legyet üthetünk egy csapásra.