Minden, amit a fogínygyulladásról tudni kell

A fogínygyulladás akkor áll fenn, ha a fogak körül elhelyezkedő ínyszöveten gyulladás alakul ki. A gingivitisz napjaink egyik leggyakoribb fogászati népbetegsége, a felmérések szerint a felnőtt lakosság mintegy 80%-a szenved a gyulladásos folyamatok következményként fellépő fogágybetegségektől.

Milyen kiváltó tényezők állhatnak a fogínygyulladás hátterében?

A gingivitisz kialakulása mögött a szájüregi eredetű okok mellett, egyéb tényezők is állhatnak. Az esetek többségében a betegségért a rossz szájhigiéniás viszonyok tehetők felelőssé. Ha a rendszeres fogmosás elmarad, vagy a helytelen technikák miatt a művelet nem elég alapos, a fogak körül baktériumokkal teli lepedékréteg jelenik meg. Idővel a lepedék kikristályosodik és szilárd halmazállapotú fogkővé alakul át. A rajta található kórokozók nem csak a zománcot károsítják, hanem gyulladásos folyamatokat is elindítanak az ínyszövetben.

Mivel a lepedékrétegben tenyésző baktériumok elsősorban szénhidráttal táplálkoznak, az egyhangú étkezés is hozzájárulhat a gingivitisz kialakulásához. A szervezet a baktériumok ellen lúgos PH értékű nyál termelésével próbál védekezni, de ehhez időre van szüksége. A folyamatos nassolgatás és a túl sok édes étel fogyasztása azonban jelentősen megnehezíti a feladatát.

Kevesen tudják, de a szabályos fogsor nem csak a külsőségek miatt fontos, hanem a gingivitisz megelőzésében is kiemelt szerepet játszik. Egy rendezett fogsor esetén az ételmaradékok kevésbé tudnak beszorulni a fogak közé és a lepedékek eltávolítása is sokkal egyszerűbb. A szép fogsor egészségesebb szájhigiéniát és jobb rágási, valamint emésztési feltételeket biztosít.

Szájüregi oknak tekinthető még a dohányzás, amelynek sejtkárosítása az ínyszövetre is hatással van. A kutatási eredmények bizonyítják, hogy a gingivitisz előfordulása a dohányzók körében jóval gyakoribb. Ráadásul a kátrány és a nikotin együttesen sárgássá tehetik a fogakat, ami esztétikailag sem igazán előnyös.

A nem szájüregi tényezőkhöz sorolhatók azok a hormonális változások, amelyeket főleg a terhesség vagy a menopauza idézhetnek elő. Ezek olyan rizikófaktorok, melyek a szájüregben megtalálható baktériumok elszaporodásához és a fogínygyulladás megjelenéséhez vezethetnek. Emellett a genetikai adottságok és a nem jól működő immunrendszer szintén befolyással lehetnek a kórokozók számának növekedésére, csak úgy, mint bizonyos gyógyszerek szedése. Amennyiben a gyógyszeres kezelés elkezdése után ilyen jellegű tüneteket észlel, érdemes a terápiát felíró orvossal alternatív megoldásokat keresnie.

Milyen szövődményeket okozhat a kezeletlen gyulladás?

Mivel a fogínygyulladás olykor fájdalommentesen támad, alattomos betegségnek tekinthető. A kezdeti tünetekhez tartozik a vörösessé váló és duzzadt fogíny, amit a legtöbbször enyhe érzékenység, néha viszont éles fájdalom kísér. A fogmosáskor vagy étkezéskor jelentkező vérzés már ebben a fázisban is jellemző lehet. A páciensek egy része pedig kellemetlen szájszagról és leheletről számol be, amit a szájüregben felszaporodó kórokozók okoznak.

A tapasztalatok alapján a betegek nem fordítanak megfelelő figyelmet a tünetekre, ezért sokan már csak a szövődmények kialakulása után keresik fel a fogorvosukat. A kezeletlen fogínygyulladás nem áll meg az ínyszöveteknél, bizonyos idő elteltével átterjed a csontszövetekre és sorvadást idéz elő. A csontállomány érintettsége miatt pedig a fogak tartószerkezet nélkül maradhatnak és kihullhatnak.

Hogyan lehet kezelni a fogínygyulladást?

Amennyiben a gingivitiszt valamilyen szájüregi probléma okozza, a fogorvos célirányos kezelési módszerekkel gyógyítani tudja. A kezelés jelentheti például a fogkő eltávolítását, a szuvasodás megszüntetését és helyi ecsetelők alkalmazását. Ha kell, a szakember gyógyszeres terápiát vagy egyéb gyulladásgátló szereket is felírhat. A nem szájüregi tényezők feltárása viszont hosszabb időt vehet igénybe, és más szakorvos közreműködése is szükséges lehet.

Amennyiben Önt is a fogínygyulladás tünetei gyötrik vagy az állapota az azokat megelőző fázisban van, ne halogassa tovább a fogorvosi vizsgálatot! Kérjen időpontot rendelőnkbe még ma, hogy ne csak szép, de egészséges is legyen a mosolya!

A fogínygyulladás akkor áll fenn, ha a fogak körül elhelyezkedő ínyszöveten gyulladás alakul ki. A gingivitisz napjaink egyik leggyakoribb fogászati népbetegsége, a felmérések szerint a felnőtt lakosság mintegy 80%-a szenved a gyulladásos folyamatok következményként fellépő fogágybetegségektől.

Milyen kiváltó tényezők állhatnak a fogínygyulladás hátterében?

A gingivitisz kialakulása mögött a szájüregi eredetű okok mellett, egyéb tényezők is állhatnak. Az esetek többségében a betegségért a rossz szájhigiéniás viszonyok tehetők felelőssé. Ha a rendszeres fogmosás elmarad, vagy a helytelen technikák miatt a művelet nem elég alapos, a fogak körül baktériumokkal teli lepedékréteg jelenik meg. Idővel a lepedék kikristályosodik és szilárd halmazállapotú fogkővé alakul át. A rajta található kórokozók nem csak a zománcot károsítják, hanem gyulladásos folyamatokat is elindítanak az ínyszövetben.

Mivel a lepedékrétegben tenyésző baktériumok elsősorban szénhidráttal táplálkoznak, az egyhangú étkezés is hozzájárulhat a gingivitisz kialakulásához. A szervezet a baktériumok ellen lúgos PH értékű nyál termelésével próbál védekezni, de ehhez időre van szüksége. A folyamatos nassolgatás és a túl sok édes étel fogyasztása azonban jelentősen megnehezíti a feladatát.

Kevesen tudják, de a szabályos fogsor nem csak a külsőségek miatt fontos, hanem a gingivitisz megelőzésében is kiemelt szerepet játszik. Egy rendezett fogsor esetén az ételmaradékok kevésbé tudnak beszorulni a fogak közé és a lepedékek eltávolítása is sokkal egyszerűbb. A szép fogsor egészségesebb szájhigiéniát és jobb rágási, valamint emésztési feltételeket biztosít.

Szájüregi oknak tekinthető még a dohányzás, amelynek sejtkárosítása az ínyszövetre is hatással van. A kutatási eredmények bizonyítják, hogy a gingivitisz előfordulása a dohányzók körében jóval gyakoribb. Ráadásul a kátrány és a nikotin együttesen sárgássá tehetik a fogakat, ami esztétikailag sem igazán előnyös.

A nem szájüregi tényezőkhöz sorolhatók azok a hormonális változások, amelyeket főleg a terhesség vagy a menopauza idézhetnek elő. Ezek olyan rizikófaktorok, melyek a szájüregben megtalálható baktériumok elszaporodásához és a fogínygyulladás megjelenéséhez vezethetnek. Emellett a genetikai adottságok és a nem jól működő immunrendszer szintén befolyással lehetnek a kórokozók számának növekedésére, csak úgy, mint bizonyos gyógyszerek szedése. Amennyiben a gyógyszeres kezelés elkezdése után ilyen jellegű tüneteket észlel, érdemes a terápiát felíró orvossal alternatív megoldásokat keresnie.

Milyen szövődményeket okozhat a kezeletlen gyulladás?

Mivel a fogínygyulladás olykor fájdalommentesen támad, alattomos betegségnek tekinthető. A kezdeti tünetekhez tartozik a vörösessé váló és duzzadt fogíny, amit a legtöbbször enyhe érzékenység, néha viszont éles fájdalom kísér. A fogmosáskor vagy étkezéskor jelentkező vérzés már ebben a fázisban is jellemző lehet. A páciensek egy része pedig kellemetlen szájszagról és leheletről számol be, amit a szájüregben felszaporodó kórokozók okoznak.

A tapasztalatok alapján a betegek nem fordítanak megfelelő figyelmet a tünetekre, ezért sokan már csak a szövődmények kialakulása után keresik fel a fogorvosukat. A kezeletlen fogínygyulladás nem áll meg az ínyszöveteknél, bizonyos idő elteltével átterjed a csontszövetekre és sorvadást idéz elő. A csontállomány érintettsége miatt pedig a fogak tartószerkezet nélkül maradhatnak és kihullhatnak.

Hogyan lehet kezelni a fogínygyulladást?

Amennyiben a gingivitiszt valamilyen szájüregi probléma okozza, a fogorvos célirányos kezelési módszerekkel gyógyítani tudja. A kezelés jelentheti például a fogkő eltávolítását, a szuvasodás megszüntetését és helyi ecsetelők alkalmazását. Ha kell, a szakember gyógyszeres terápiát vagy egyéb gyulladásgátló szereket is felírhat. A nem szájüregi tényezők feltárása viszont hosszabb időt vehet igénybe, és más szakorvos közreműködése is szükséges lehet.

Amennyiben Önt is a fogínygyulladás tünetei gyötrik vagy az állapota az azokat megelőző fázisban van, ne halogassa tovább a fogorvosi vizsgálatot! Kérjen időpontot rendelőnkbe még ma, hogy ne csak szép, de egészséges is legyen a mosolya!

A fogínygyulladás akkor áll fenn, ha a fogak körül elhelyezkedő ínyszöveten gyulladás alakul ki. A gingivitisz napjaink egyik leggyakoribb fogászati népbetegsége, a felmérések szerint a felnőtt lakosság mintegy 80%-a szenved a gyulladásos folyamatok következményként fellépő fogágybetegségektől.

Milyen kiváltó tényezők állhatnak a fogínygyulladás hátterében?

A gingivitisz kialakulása mögött a szájüregi eredetű okok mellett, egyéb tényezők is állhatnak. Az esetek többségében a betegségért a rossz szájhigiéniás viszonyok tehetők felelőssé. Ha a rendszeres fogmosás elmarad, vagy a helytelen technikák miatt a művelet nem elég alapos, a fogak körül baktériumokkal teli lepedékréteg jelenik meg. Idővel a lepedék kikristályosodik és szilárd halmazállapotú fogkővé alakul át. A rajta található kórokozók nem csak a zománcot károsítják, hanem gyulladásos folyamatokat is elindítanak az ínyszövetben.

Mivel a lepedékrétegben tenyésző baktériumok elsősorban szénhidráttal táplálkoznak, az egyhangú étkezés is hozzájárulhat a gingivitisz kialakulásához. A szervezet a baktériumok ellen lúgos PH értékű nyál termelésével próbál védekezni, de ehhez időre van szüksége. A folyamatos nassolgatás és a túl sok édes étel fogyasztása azonban jelentősen megnehezíti a feladatát.

Kevesen tudják, de a szabályos fogsor nem csak a külsőségek miatt fontos, hanem a gingivitisz megelőzésében is kiemelt szerepet játszik. Egy rendezett fogsor esetén az ételmaradékok kevésbé tudnak beszorulni a fogak közé és a lepedékek eltávolítása is sokkal egyszerűbb. A szép fogsor egészségesebb szájhigiéniát és jobb rágási, valamint emésztési feltételeket biztosít.

Szájüregi oknak tekinthető még a dohányzás, amelynek sejtkárosítása az ínyszövetre is hatással van. A kutatási eredmények bizonyítják, hogy a gingivitisz előfordulása a dohányzók körében jóval gyakoribb. Ráadásul a kátrány és a nikotin együttesen sárgássá tehetik a fogakat, ami esztétikailag sem igazán előnyös.

A nem szájüregi tényezőkhöz sorolhatók azok a hormonális változások, amelyeket főleg a terhesség vagy a menopauza idézhetnek elő. Ezek olyan rizikófaktorok, melyek a szájüregben megtalálható baktériumok elszaporodásához és a fogínygyulladás megjelenéséhez vezethetnek. Emellett a genetikai adottságok és a nem jól működő immunrendszer szintén befolyással lehetnek a kórokozók számának növekedésére, csak úgy, mint bizonyos gyógyszerek szedése. Amennyiben a gyógyszeres kezelés elkezdése után ilyen jellegű tüneteket észlel, érdemes a terápiát felíró orvossal alternatív megoldásokat keresnie.

Milyen szövődményeket okozhat a kezeletlen gyulladás?

Mivel a fogínygyulladás olykor fájdalommentesen támad, alattomos betegségnek tekinthető. A kezdeti tünetekhez tartozik a vörösessé váló és duzzadt fogíny, amit a legtöbbször enyhe érzékenység, néha viszont éles fájdalom kísér. A fogmosáskor vagy étkezéskor jelentkező vérzés már ebben a fázisban is jellemző lehet. A páciensek egy része pedig kellemetlen szájszagról és leheletről számol be, amit a szájüregben felszaporodó kórokozók okoznak.

A tapasztalatok alapján a betegek nem fordítanak megfelelő figyelmet a tünetekre, ezért sokan már csak a szövődmények kialakulása után keresik fel a fogorvosukat. A kezeletlen fogínygyulladás nem áll meg az ínyszöveteknél, bizonyos idő elteltével átterjed a csontszövetekre és sorvadást idéz elő. A csontállomány érintettsége miatt pedig a fogak tartószerkezet nélkül maradhatnak és kihullhatnak.

Hogyan lehet kezelni a fogínygyulladást?

Amennyiben a gingivitiszt valamilyen szájüregi probléma okozza, a fogorvos célirányos kezelési módszerekkel gyógyítani tudja. A kezelés jelentheti például a fogkő eltávolítását, a szuvasodás megszüntetését és helyi ecsetelők alkalmazását. Ha kell, a szakember gyógyszeres terápiát vagy egyéb gyulladásgátló szereket is felírhat. A nem szájüregi tényezők feltárása viszont hosszabb időt vehet igénybe, és más szakorvos közreműködése is szükséges lehet.

Amennyiben Önt is a fogínygyulladás tünetei gyötrik vagy az állapota az azokat megelőző fázisban van, ne halogassa tovább a fogorvosi vizsgálatot! Kérjen időpontot rendelőnkbe még ma, hogy ne csak szép, de egészséges is legyen a mosolya!

A fogínygyulladás akkor áll fenn, ha a fogak körül elhelyezkedő ínyszöveten gyulladás alakul ki. A gingivitisz napjaink egyik leggyakoribb fogászati népbetegsége, a felmérések szerint a felnőtt lakosság mintegy 80%-a szenved a gyulladásos folyamatok következményként fellépő fogágybetegségektől.

Milyen kiváltó tényezők állhatnak a fogínygyulladás hátterében?

A gingivitisz kialakulása mögött a szájüregi eredetű okok mellett, egyéb tényezők is állhatnak. Az esetek többségében a betegségért a rossz szájhigiéniás viszonyok tehetők felelőssé. Ha a rendszeres fogmosás elmarad, vagy a helytelen technikák miatt a művelet nem elég alapos, a fogak körül baktériumokkal teli lepedékréteg jelenik meg. Idővel a lepedék kikristályosodik és szilárd halmazállapotú fogkővé alakul át. A rajta található kórokozók nem csak a zománcot károsítják, hanem gyulladásos folyamatokat is elindítanak az ínyszövetben.

Mivel a lepedékrétegben tenyésző baktériumok elsősorban szénhidráttal táplálkoznak, az egyhangú étkezés is hozzájárulhat a gingivitisz kialakulásához. A szervezet a baktériumok ellen lúgos PH értékű nyál termelésével próbál védekezni, de ehhez időre van szüksége. A folyamatos nassolgatás és a túl sok édes étel fogyasztása azonban jelentősen megnehezíti a feladatát.

Kevesen tudják, de a szabályos fogsor nem csak a külsőségek miatt fontos, hanem a gingivitisz megelőzésében is kiemelt szerepet játszik. Egy rendezett fogsor esetén az ételmaradékok kevésbé tudnak beszorulni a fogak közé és a lepedékek eltávolítása is sokkal egyszerűbb. A szép fogsor egészségesebb szájhigiéniát és jobb rágási, valamint emésztési feltételeket biztosít.

Szájüregi oknak tekinthető még a dohányzás, amelynek sejtkárosítása az ínyszövetre is hatással van. A kutatási eredmények bizonyítják, hogy a gingivitisz előfordulása a dohányzók körében jóval gyakoribb. Ráadásul a kátrány és a nikotin együttesen sárgássá tehetik a fogakat, ami esztétikailag sem igazán előnyös.

A nem szájüregi tényezőkhöz sorolhatók azok a hormonális változások, amelyeket főleg a terhesség vagy a menopauza idézhetnek elő. Ezek olyan rizikófaktorok, melyek a szájüregben megtalálható baktériumok elszaporodásához és a fogínygyulladás megjelenéséhez vezethetnek. Emellett a genetikai adottságok és a nem jól működő immunrendszer szintén befolyással lehetnek a kórokozók számának növekedésére, csak úgy, mint bizonyos gyógyszerek szedése. Amennyiben a gyógyszeres kezelés elkezdése után ilyen jellegű tüneteket észlel, érdemes a terápiát felíró orvossal alternatív megoldásokat keresnie.

Milyen szövődményeket okozhat a kezeletlen gyulladás?

Mivel a fogínygyulladás olykor fájdalommentesen támad, alattomos betegségnek tekinthető. A kezdeti tünetekhez tartozik a vörösessé váló és duzzadt fogíny, amit a legtöbbször enyhe érzékenység, néha viszont éles fájdalom kísér. A fogmosáskor vagy étkezéskor jelentkező vérzés már ebben a fázisban is jellemző lehet. A páciensek egy része pedig kellemetlen szájszagról és leheletről számol be, amit a szájüregben felszaporodó kórokozók okoznak.

A tapasztalatok alapján a betegek nem fordítanak megfelelő figyelmet a tünetekre, ezért sokan már csak a szövődmények kialakulása után keresik fel a fogorvosukat. A kezeletlen fogínygyulladás nem áll meg az ínyszöveteknél, bizonyos idő elteltével átterjed a csontszövetekre és sorvadást idéz elő. A csontállomány érintettsége miatt pedig a fogak tartószerkezet nélkül maradhatnak és kihullhatnak.

Hogyan lehet kezelni a fogínygyulladást?

Amennyiben a gingivitiszt valamilyen szájüregi probléma okozza, a fogorvos célirányos kezelési módszerekkel gyógyítani tudja. A kezelés jelentheti például a fogkő eltávolítását, a szuvasodás megszüntetését és helyi ecsetelők alkalmazását. Ha kell, a szakember gyógyszeres terápiát vagy egyéb gyulladásgátló szereket is felírhat. A nem szájüregi tényezők feltárása viszont hosszabb időt vehet igénybe, és más szakorvos közreműködése is szükséges lehet.

Amennyiben Önt is a fogínygyulladás tünetei gyötrik vagy az állapota az azokat megelőző fázisban van, ne halogassa tovább a fogorvosi vizsgálatot! Kérjen időpontot rendelőnkbe még ma, hogy ne csak szép, de egészséges is legyen a mosolya!