A leukoplakia okai, tünetei és kezelési lehetőségei

A szájnyálkahártyán időközönként megjelenhetnek fehéres elszíneződések, amelyek a legtöbb esetben ártalmatlanok. Előfordulhat azonban, főleg akkor, ha a jelenség leukoplakiára utal, hogy a tüneteket egy percig sem hagyhatjuk figyelmen kívül, hiszen hosszabb távon növelhetik a szájüregi daganatok kialakulásának esélyét. Az ilyen elváltozások tehát orvosi ellenőrzést, valamint kezelést igényelhetnek.

Mi az a leukoplakia?

Mindenekelőtt tisztázzuk, hogy mit is jelent az a szó, hogy leukoplakia. Ez egy a szájüreg nyálkahártyáján megjelenő, le nem törölhető fehér vagy szürkés plakk, amely lehet sima vagy kissé kiemelkedő, ritka esetben pöttyös formában is előfordulhat. Ezek az elváltozások bárhol megjelenhetnek a szájban, a nyelven, a pofabél belső oldalán, valamint az ínyen és a szájpadláson is. Ez a leggyakoribb úgynevezett rákmegelőző állapot a szájban, és jellemzően az idősebb korosztályban fordul elő a leggyakrabban.

Azt azonban hozzá kell tenni, hogy más elváltozások is okozhatnak hasonló panaszokat, mint a szájpenész vagy a lichen planus, ennek ellenére a páciensek közel 18%-ánál 15 éven belül laphámrák alakulhat ki, emiatt is érdemes különös figyelmet szentelni az orvosi kivizsgálásnak.

Milyen típusai vannak a betegségnek?

Az orvostudomány alapvetően két fő formáját különbözteti meg ennek az elváltozásnak. Az egyik gyakori fajtája a homogén leukoplakia, ami egyenletes felszínű, általánosságban sima, fehér plakk formájában jelenik meg. Nem annyira veszélyes, mint a nem homogén változata, amely szabálytalan, fehér vagy fehéres-piros foltokat okoz. Ezek dudorosakká válhatnak, általában kiemelkednek a környezetükből. Utóbbi az, aminél már nagyobb az esélye annak, hogy idővel rosszindulatú daganat jelentkezik, sőt, nagyon úgy fest, hogy ebben az esetben akár hétszer nagyobb a rizikó, mint a homogén esetben.

Van még egy típusa, ez pedig a hajas lukoplakia, avagy a különleges szájüregi elváltozás. Ezt viszont egy vírus, az Epstein-Barr okozza, tehát nem az életmódunk miatt alakul ki. Általában legyengült immunrendszerű személyeknél jelentkezik, például a HIV-fertőzötteknél. A nyelven megjelenő fehér, szőrszerű foltok nagyon hasonlítanak a szájpenészhez, azonban ezt azzal ellentétben nem lehet lekaparni, ezért is veszélyes.

Mi állhat a tünetek hátterében?

A leukoplakia pontos okát sok esetben nem tudják meghatározni, de egyes kutatások alapján úgy tűnik, hogy több tényező is hajlamosíthat az állapot kialakulására. Ezek közé tartozik a rendszeres dohányzás, a túlzott alkoholfogyasztás, a krónikus irritáció, mint a rosszul illeszkedő műfogsor, az éles fogél vagy éppen a gyakori harapás. Ide sorolhatóak még a szájüregi gyulladások, valamint az egyenetlen fogazat okozta sérülések is.

Mivel több tünettel is járhat, így nem feltétlenül egyszerű diagnosztizálni. Általában fehér vagy szürke, nem lekaparható foltokként jelenik meg először, de lehet vastag, kérges is a felszín. A hajas leukoplakia esetében, szőrös kinézetű a nyelv, de szinte mindegyiknél tapasztalható enyhe érzékenység és égető érzés. Azt viszont hozzá kell tenni, hogy ezek a foltok nem járnak fájdalommal, ezért is van az, hogy a legtöbben figyelmen kívül hagyjuk a jelenlétüket. Pedig nagyon fontos lenne a kezelést időben megkezdeni.

Hogyan és milyen formában kezelhető a szájüregi betegség?

A kezelés elsődleges célja, hogy megelőzzük vele a rosszindulatú elváltozásokat. Szerencsére számtalan lehetőség van arra, hogy elkerüljük a komolyabb problémákat. A legelső és talán legbiztosabb megoldás a dohányzás és az alkoholfogyasztás elhagyása. Ezek azok, amelyek gyakran okoznak szájüregi betegségeket. De fontos lenne az irritáló fogpótlások, éles tömések, valamint a rossz fogak korrekciója is, hiszen ezek szintén hatással lehetnek a későbbi rosszindulatú daganatok megjelenési esélyeire. Illetve, amivel még sokat tehetünk az egészségünkért, az az egészséges és antioxidánsokban gazdag étrend követése. Nem árt továbbá az sem, ha pótoljuk a vitaminokat, az A-vitamin, a béta-karotint.

Amennyiben a foltok sehogyan nem szűnnek meg, esetleg szövettanilag válnak gyanússá, abban az esetben szükség lehet műtéti eltávolításra. Erre létezik lézeres, krioterápiás vagy elektrokauteres módszer egyaránt. De fontos tudni, hogy bármilyen sikeres is volt a beavatkozás, így is fennáll a veszélye a kiújulásnak, a legtöbb esetben 10-20% ez az arány. A kezelés tehát rendszeres kontrollt igényel, általában 3-6 havonta van rá szükség, főleg akkor, ha a foltok korábban szövettani vizsgálatra kerültek. A műtétet követően évente 1-2 alkalommal tehát utánkövetés javallott, mivel a visszatérés esélye nem elhanyagolható. Ha viszont több évig nem jön elő, akkor bátran csökkenthetjük az orvosi kontroll gyakoriságát.

A betegség pszichológiai hatásai

A leukoplakia diagnózisa, főleg akkor ha rákmegelőző állapotról beszélünk, pszichésen is megterhelő lehet a páciens számára. A szorongás, a bizonytalanság és a jövőtől való félelem gyakori kísérői lehetnek az ilyen jellegű állapotoknak. Éppen ezért lényeges, hogy az orvos ne csak fizikálisan kezelje a problémát, hanem világos, érthető tájékoztatást adjon arról, hogy mit is jelent ez az elváltozás, mekkora a valódi veszély, és mit lehet tenni a rosszabbodás elkerülése érdekében.

A beteg edukációja kulcsszerepet játszik a hosszú távú sikeres kezelésben. Amennyiben a páciens tisztában van azzal, hogy mi okozza a panaszokat, akkor tudni fogja, hogy mit érdemes elkerülnie, milyen jelekre kell figyelnie, így még nagyobb eséllyel tud aktívan részt venni a saját gyógyulásában. A tudatos életmód, a káros szokások elhagyása, valamint a rendszeres orvosi kontroll nem csak ebben az esetben, hanem minden más szájüregi betegség megelőzésében is segítséget nyújthat.

Milyen egyéb betegségekkel téveszthetjük össze?

Arról már beszéltünk, hogy a tünetek sok esetben hasonlítanak a szájpenészre, de nem ez az egyetlen olyan szájüregi panasz, ami hasonlít hozzá. Ide sorolhatjuk továbbá a herpeszt, amely hólyagokkal, fájdalommal járó vírusfertőzés. Ilyenek még a Fordyce-foltok, valamint az afta is. Előbbi ártalmatlan, faggyúmirigyek okozta pöttyöket okoz az ajkakon, amik a legtöbb esetben maguktól elmúlnak. Utóbbi viszont kicsi, de fájdalmas, gyulladt szélű fehér foltokat jelent, de ez is magától megszűnhet.

A lényeg tehát az, hogy amint hasonló tüneteket tapasztalunk a szájüregben, érdemes azonnal orvoshoz fordulni. Ha pedig kezelni kellett a betegséget, akkor évente néhány alkalommal nem árt ellenőriztetni, hátha ismét felüti a fejét a baj. A kontrollal viszont elkerülhetjük, hogy újra rossz helyzetben találjuk magunkat.