Fogászati erzéstelenítők: Ezek a lehetőségek

Amikor egy páciens a fogászati rendelőbe érkezik, akkor az első kérdése szinte minden esetben az lesz, hogy mennyire fog fájni az adott kezelés. Mivel korábban az orvostudomány még közel sem volt ennyire fejlett, így az emberek fejében a mai napig az a kép él, hogy minden beavatkozás rendkívül fájdalmas. A mai modern érzéstelenítésnek hála azonban közel sem kell annyira aggódni egy tömés vagy húzás miatt.

De vajon milyen érzéstelenítési lehetőségek vannak a korszerű fogászatban? Ebben a posztunkban erről lesz szó részletesebben.

Két fő típus létezik

Ha fogászati érzéstelenítésről van szó, akkor alapvetően két fajtát különböztetünk meg. Az első, amit a legtöbb esetben alkalmaznak, az a helyi érzéstelenítés. Ennek során kizárólag a kezelendő terület helyén szüntetik meg a fájdalomérzetet. Itt még számíthatunk nyomásérzékelésre, tehát nem leszünk teljesen érzéketlenek, viszont fájdalmat jó esetben nem fogunk tapasztalni.

A másik típus az általános érzéstelenítés, más néven az altatás vagy narkózis. Ezt csak nagyon ritka esetekben alkalmazzák, főleg akkor, ha egy hosszú és bonyolult szájsebészeti műtétről van szó.

Mit kell tudni a helyi érzéstelenítésről?

Ennek célja, hogy a fogászati beavatkozás közben minden fájdalomérzetet kiiktassanak a kezelési területen. Sok esetben, mint a fogkőleszedés, nem lesz rá szükség, hiszen az nem okoz túlzott kellemetlenséget, de azért a legtöbb fogászati probléma helyi érzéstelenítést igényel.

A helyi megoldásokat három csoportba soroljuk. Az egyik a nyálkahártya érzéstelenítése, amire azért van szükség, hogy az érzékeny ínybe kapott injekció ne fájjon. Ez minden esetben a fogíny felszínére kent géllel, esetleg spray-vel történik. De csak akkor, ha a fogorvos szükségét érzi.

A másik típus a terminális érzéstelenítés, amit a legtöbbször a felső fogsor fogain alkalmaznak. Ennek célja, hogy mind a fognál, mint a fogat körülvevő területen ne érezzünk fájdalmat a kezelés során. A felső állcsont jóval lazább, mint az alsó. Az átjárhatóbb csontszerkezete miatt a hatóanyag gyorsabban és könnyebben célt ér, ráadásul nem zsibbad el az állkapocs sem.

Ami pedig a vezetéses érzéstelenítést illeti, ezt az alsó fogsor esetében alkalmazzák. Itt tömörebb a szerkezet, tehát a terminális érzéstelenítés nem lehet megoldás, hiszen az oldat hatóanyaga nagy valószínűséggel nem jut el a célterületre. A fogorvos az érzéstelenítőt a fogakat beidegző érző idegekhez adja be, hiszen ezek felelősek a nagyobb terület beidegzéséért. Ebben az esetben mind az állkapocs, mind pedig az arc nagy része teljesen érzéketlenné válik, elzsibbad.

Mi történik az altatás során?

Ahogy említettük, ez az érzéstelenítés második nagyobb típusa. Ez az, amit hosszadalmas szájsebészeti beavatkozásoknál vetnek be, illetve amikor fájdalmas és félelmetes lenne a beavatkozás.

Bölcsességfog eltávolítás kérhető altatásban is, de ehhez aneszteziológusra van szükség. Ő az, aki az altatást végzi a beavatkozás alatt. Folyamatosan figyeli a beteg állapotát és jelez, ha problémát észlel. Mivel magas a kockázat, ritkán szokás alkalmazni. Amikor helyi érzéstelenítésről van szó, akkor a beavatkozás után azonnal hazamehetünk, altatás esetében viszont még bent kell maradni.

Mielőtt azonban erre sor kerülhetne, több orvosi vizsgálatra is szükség van. Ilyen a rutin vérkép, a mellkasröntgen, valamint az EKG. Ez azért kell, mert így az altatást végző orvos pontosan látja, hogy a páciens milyen állapotban van. Altatás előtt pedig 7-8 órával nem szabad semmit enni.

Milyen hatóanyagok ismertek?

A helyi érzéstelenítés során a legtöbb esetben lidocaint használnak. A beadás módja alapján pedig megkülönböztetünk felületi  és terminális érzéstelenítést. Itt fontos tényező, hogy a terhesség alatt nem használandó, mert káros, hiszen az anyag átjuthat a méhlepényen, ami bekerülhet a baba szervezetébe.

A másik ismert hatóanyag az articain, ami erősebb és még a sűrű csontszövetek sem okoznak számára problémát. Végül pedig az Ultracain D S Forte, ami a kismamák megmentője, hiszen az ő esetükben szinte csak ez jelentheti a megoldást a fájdalom elkerülésére.

Hogyan történik az érzéstelenítés?

Mindenekelőtt egy konzultációval kezdünk. Az orvos meggyőződik róla, hogy a beavatkozás nem káros a páciens számára. Minden érzéstelenítés előtt át kell beszélni az egészségügyi problémákat, mind a gyógyszerérzékenység vagy az allergia. Ezt követően jöhet a nyálkahártya felületi érzéstelenítése, majd az injekció beadása, amivel kikapcsolják a fájdalomérzetet. Jellemzően ilyenkor meg szokták kérni a beteget, hogy várakozzon odakint, amíg az érzéstelenítő nem hat teljesen.

Meddig tart az érzéstelenítés?

Nagyon változó, hogy milyen beavatkozásról és hány injekcióról van szó. Maga az érzéstelenítés pár perc, a hatását pedig alig negyedóra alatt kifejti. Utána viszont 2-3 óráig még biztosan hat, eddig tart a zsibbadás, ezért is szokták a fogorvosok azt tanácsolni, hogy a páciens egy darabig még ne egyen, nehogy baleset történjen. A hatása alatt pedig a foghúzás fájdalom nélkül zajlik le.

Milyen mellékhatásokra számíthatunk?

A legtöbb esetben semmire, ritkán előfordulhat hosszan tartó zsibbadás, de ez szintén elmúlik egy idő után. A másik tünet, amit esetleg észlelhetünk magunkon, az az érzéstelenítőben található adrenalin, ami miatt szívdobogás-érzés alakulhat ki. Ahogy elmúlik a hatása, úgy ez is szépen lassan megszűnik. Aggodalomra semmi ok.

Mit tehetünk, ha túlzottan félünk az injekciótól?

A páciensek gyakran tartanak a hatalmas tűtől, sokkal kevésbé aggódnak a kezelés miatt. Ilyenkor nem árt alaposan átbeszélni az orvossal, hogy mi is várható a beavatkozás során, hiszen előfordulhat, hogy csak egy kisebb fájdalomra kell számítani. Egy kis fúrást, ami csak pár másodpercig tart, nem is biztos, hogy kell érzésteleníteni. Nem érdemes feleslegesen terhelni a szervezetet ezekkel a hatóanyagokkal, ugyanis sok időbe tart azokat feldolgozni. A legtöbb esetben a fogorvos elmondja ezeket, de ha mégsem teszi, bátran kérdezzünk rá.